2014. október 11., szombat

Bocsánat, bocsánat, túl sok a teendőm!

Az a helyzet, hogy borzasztóan el vagyok havazva - rendesen beindult a suli, ráadásul Orsi hazalátogat hozzánk pénteken, és itt lesz egy hetet, úgyhogy jelenleg igyekszem előre megtanulni annyi mindent, amit csak lehet. 
Beletelt egy kis időbe míg úgy éreztem, hogy megszoktam a CEU-t, de most már kezdek otthonosan mozogni és szeretem is. Azt is szeretem, hogy sok teendőm van, bár azért egy kicsit sresszes - és persze a java még hátra van.
Ami eleve sok időt elvesz, hogy óráról órára több olvasmányt is el kell olvasnunk. Ezen kívül most képbe került az első beadandó, egy book review is, és prezentációkat is kell tartanom. Ez azért izgalmas, mert nincs túl sok tapasztalatom academic writing terén - magyarul sem, pláne nem angolul. 
Érdekes, hogy néhány hét után kiderült, hogy nem tudok olvasni. Komolyan. 4 év alatt az ELTÉn nem tanítottak meg arra, hogyan kell hozzáállni a szakszöveghez. Azt hinnéd, csak leülsz elé és elolvasod? Hohó, szó sincs róla! Kritikusan kell olvasni, megérteni a main argumentet, és feltárni az esetleges hiányosságokat. Teljesen új élmény, hogy elvárják tőlünk, hogy bátran kritizáljuk a tudomány nagy fejeseit és klasszikusait. Mindezt úgy, hogy valójában nincs időnk mindent elolvasni, tehát arra biztatnak minket, hogy sajátítsuk el azt a ''szkennelési" technikát, amivel a szövegen átfutva, csak a főbb címeket, bekezdéseket, kulcsszavakat olvasva is képesek vagyunk megérteni a lényeget. Nos, próbálkozom a módszerrel, nem könnyű.

Emelett persze igyekszem szociális életet élni, sportolni, és néha látni a barátomat. Úgyhogy az agyam állandóan a time management-emen zakatol. 

Viszont azt már most, egy hónap után is érzem, hogy nagyon sokat fogok profitálni ebből az egyetemből. Ha túlélem! ^^'